Fintech vagy hagyományos bankok: Kié lesz a jövő?

A hagyományos pénzintézetekre egyre nagyobb nyomás nehezedik a fintech diszruptorok, a nagy tech cégek valamint a nem enyhülő regulációs keretek miatt. 

Ezeknek a változásoknak és kihívásoknak a megértésére már sokan vállalkoztak, 2024 év végén a Banking Transformed podcast két banki és fintech nagyágyút hívott meg a téma boncolgatására, Brett King futuristát és Ron Shevlint aki Chief Research Officer a Cornerstone Advisor nevű amerikai tanácsadó cégnél.

Alapvetően a kereskedelmi és főleg lakossági bankolás tengelyén vizsgálódtak, valamint a nemzetközi és amerikai piacról folyt az eszmecsere. 

Ami például Magyarországot illeti itt ugyan látszólag minden lemaradásban van, rövid távon erősebbnek tűnhet a status quo, de valójában nyilvánvalóan nem tudjuk kivonni magunkat a változások alól mi sem: a tehervonat utolér minket is, a kérdés csak, hogy mikor.

Ergo, ami a beszélgetésben elhangzott annak nagy része az itthoni helyzetre is igaz lehet, vagy igaz lesz a későbbiekben. Ennélfogva érdekesnek gondoltam a podcast epizód legérdekesebb részeit összegyűjteni, esetenként kiegészítve saját kommentekkel.

A beszélgetés fő premisszája talán az, hogy ugyan már korábban is sokszor beszéltünk közelgő drasztikus változásokról, a résztvevő urak szerint ezek már nem csak közelednek, hanem meg is érkeztek.

Mi tartja ébren a bankárokat?

Brett King sokat utazik globálisan és több bank igazgatótanácsának is tagja, ilyenformán az első kérdésre elég testközeli tapasztalatokból tudott szolgálni, habár nagy meglepetést nem feltétlenül okozott. 

Szerinte, ami ébren tartja bankárokat - dobpergés -  az a mesterséges intelligencia. Az AI potenciális hatása a bankolás újrafogalmazásának lehetősége.

Ez egyfelől a legnagyobb lehetőség a pénzügyi szektorban az elmúlt ötven évben, másfelől viszont megítélése szerint a bökkenő az inkumbenseket tekintve, hogy nagyon kevés bank van, amely valóban felkészült arra, hogy éljen ezzel a lehetőséggel. 

A fintech oldalról nézve persze teljesen más a helyzet: a fintech cégek a mostani AI boomot  lehetőségnek tekintik, hogy ragyogjanak, és új generációs infrastruktúrát fejlesszenek ki, amely AI-rezisztens.

És valóban ebben tényleg nekik áll a zászló technológiai előnyből indulnak, és nem kell foglalkozniuk a legacy-val vagy adat-silókkal.

Lenyomta a fintech az hagyományos pénzintézeteket? 

Brett King hozott néhány számot a fintech szolgáltatók versus inkumbens bankokra vonatkozóan.

2012-ben írt egy Branch Today Gone Tomorrow című könyvet, aminek a második kiadásán dolgozik éppen, s ehhez kapcsolódóan reprezentálta az adatait:

• Ha a világ húsz legnagyobb retail fintech vállalatát tekintjük, azok ma már 4 milliárd ügyfelet szolgálnak ki. Ezzel szemben a húsz legnagyobb inkumbens bank körülbelül 2,7 milliárd ügyféllel rendelkezik. 
• Ha az elmúlt öt év növekedését nézzük, az ügyfélszámokat tekintve az éves növekedési ráta - CAGR - alapján a fintech szereplők 200%-os növekedést könyvelhettek el. A hagyományos bankok ügyfélszám-növekedése ezzel szemben mindössze 3%.
• A fintech szektor egészében 45%-os bevételnövekedés figyelhető meg, szemben a bankok 15%-os növekedésével.

Ezek alapján valóban úgy tűnik nyeregbe került a fintech szektor, pontosabban némelyikük kétségtelenül drámai részesedést mondhat magáénak. 

Például a brazil Nubanknak a lakosság 57%-a ügyfele, ami száz millió embert jelent, majdnem annyi ügyfelük van mint Olaszország lakosságának kétszerese. A Revolutnak pedig már majdnem pontosan ennyi ügyfele van, ötven millió felhasználó. 

Viszont egy hagyományos szereplő mint az HSBC ami egy 160 éves bank, ehhez képest 39 millió ügyféllel rendelkezik. Sokáig az inkumbens bankok azzal érvelnek egyébként, hogy az egyetlen oka annak, amiért ezek a fintech cégek ilyen gyorsan nőnek, hogy kicsik voltak: ezt már nem igazán lehet állítani az olyan szereplőkről, mint a Revolut vagy a Nubank.

Felmerült a beszélgetésben az ismert érv is, hogy a neobankok közel sem rendelkeznek akkora eszközállománnyal, mint az inkumbensek, ami amúgy igaz. 

Brett King szerint azonban ebből még nem következik, hogy a hagyományos bankok “AI reziliensé” válnak, vagy képesek megragadni az újonnan megjelenő digitális lehetőségeket.

Milyen képességek a legfontosabbak a pénzügyi szolgáltatások jövője szempontjából?

Az eszmecserében persze rákanyarodtak 2025-re is, vagyis attól távolabb, azt körüljárva, hogy mely képességek a legfontosabbak a pénzügyi intézmények számára a jövőben.

A reziliencia témájában mutatkozott a legnagyobb egyetértés.

Valóban az alapjaink megerősítése, hogy felkészüljünk arra, amit még nem tudunk létfontosságúvá vált: mert már egyre tisztábban látjuk, hogy a váratlan, gyors változások elkerülhetetlenek.

Az alkalmazkodóképesség három szintje

Ron Shevlin és Brett King kommentjeiből úgy tűnik, hogy a reziliencia három kategóriájában is alkalmazkodniuk kellene az inkumbenseknek, ha jövőállóak akarnak lenni:

• Technológiai reziliencia: A hagyományos bankoknak folyamatosan fejleszteniük kellene technológiai infrastruktúrájukat, hogy lépést tartsanak a fintech cégekkel és egyáltalán élni tudjanak az AI lehetőségeivel. Alapvetően tehát egy "technikai agilitásra" volna szükségük, ami azt jelenti, hogy gyorsan és hatékonyan tudnak reagálni. 
• Pénzügyi reziliencia: A bankoknak diverzifikálniuk kell bevételi forrásaikat, hogy ne függjenek túlságosan egyetlen bevételi forrástól, például a kamatbevételektől. Ennek érdekében új üzleti modelleket kell kidolgozniuk, és olyan pénzügyi termékeket és szolgáltatásokat kínálniuk, amelyek megfelelnek a változó ügyféligényeknek.
• Kulturális reziliencia: A két szaki egyaránt hangsúlyozta a kultúraváltás fontosságát a bankok számára. A vezetőknek támogatniuk kell a technológiai innovációt, és ösztönözniük a munkavállalókat az új technológiák elsajátítására. Ehhez persze a bankoknak olyan szervezeti kultúrát kellene kialakítaniuk, amely nyitott a változásra és az új ötletekre.

Productos és product design képességek

Ron Shevlin behozott egy kifejezetten fundamentálisnak tűnő képességhalmazt, ami bizarr módon valóban hiány, de nemcsak az amerikai nagybankoknál, amikre neki rálátása van, hanem például echte stimmel sajnos a magyar bankok többségére is. 

Az történt ugyanis, hogy a digitális termékfejlesztést valamint a product designt részben, vagy egészben kiszervezték egyes bankok. 

Bár számvitelileg lehet a vendorokra támaszkodásra érveket találni, csak sajnos a trend azt eredményezte, hogy több inkumbens pénzügyi intézményben így nincs meg az alapvető terméktervezési és fejlesztési kompetencia. 

2024-ben mi is kutattuk a fiatal ügyfelek pénzügyi kihívásait illetve igényeit és az egyik fő isnightunk, hogy számukra a “mobil app a bank”. Ez azt jelenti hogy:

• A mobil app nem egy valamilyen rangú csatorna a többi mellett, hanem a központi termék és az elsődleges belépési pont kellene, hogy legyen
• Ennek megfelelő szervezettel, azaz a digital productoknál ismert szervezeti struktúrában és működési modellben kellene működtetni, ahogy az a neobankok is teszik
• A megfelelő képességekkel megtámogatni in-house, különösképpen product desinnal felvértezve, ami nem csak a UI-t jelenti egyébként, hanem például a design kutatások képességét is
• A sikert pedig a mobil app teljesítményében mérve beleértve az engagement és sales jellegű mutatók aktív mérését, a taktikai lépéseket pedig ezek alapján kellene alakítaniuk.  

Shevlin szerint egyébként a pénzintézeteknek nem szabad másolniuk másokat, ehelyett meg kell találniuk a saját piaci résüket, és arra kell koncentrálniuk. 

Ahhoz, hogy egy bank erre képes legyen olyan képességek és működési folyamatok szükségesek, amik egyelőre nem általánosak, legalábbis házon belül.

Például az ügyféligények gyors megértése a termék és funkciófejlesztések előtt, gyors prototipizálás majd pedig ügyfél visszajelzés gyűjtés. Továbbá szintén gyors termékfejlesztés, majd a további iteárlások lehetősége és képessége szintén a customer inputok alapján. Összességben ezek az AI hullám meglovagolásának is az alapfeltételei. 

Ha tetszett, amit olvastál oszd meg fintech kedvelő barátaiddal és iratkozzatok fel, hogy ne maradjatok le a következő elemzésről.

A cikkben személyes vélemény fogalmazódik meg, ami nem feltétlenül tükrözi mindenkori munkaadóm álláspontját az aktuális témában.